Pingvin 1 és 2

A Google Penguin Algorithm Update (azaz a Goggle Pingvin névre keresztelt algoritmus-frissétése) két nagyobb hullámban rendezte át a Google találati listákat. A közbülső kisebb frissítéseket és lefuttatásokat nem tekintve az első „támadás” 2012. április 24-én, a második 2013. május 22-én történt. A második hullámot követően ezeknek a szigorító frissítéseknek Pingvin 1.0 és Pingvin 2.0 lett a népszerű neve. Lefuttatásuk után a korábban igen sikeres honlapok kaptak büntetést, azaz sorolódtak hátrább a kulcsszavas keresőtalálati listákon 10, 20, 30 vagy akár 100 pozícióval. Voltak weboldalak, amelyek teljesen eltűntek a listákról, gyakorlatilag kitiltás történt. Nyilvánvalóvá vált, hogy az optimalizálás, főleg a linképítés korábbi, jól bevált módszerei a jövőben nem alkalmazhatók.

A keresőoptimalizálással szakmai szinten és műkedvelőként foglalkozók egyaránt sokat írtak a Pingvinek hatásairól, illetve főleg arról, milyen módszerek váltak tilalmassá, s melyek használata látszik a jövőben kívánatosnak. Általánossá vált a vélekedés, hogy a szigorítások főleg az alábbi SEO-eljárásokat, bevett gyakorlatokat büntetik

• link-katalógusokban való regisztrálások magas száma
• nagy linkfarmok, linkfelhők létesítése
• egyoldalú optimalizálás (pl. aloldalak teljes mellőzése)
• túl sok egyforma linkszöveg (anchor text) és buborékszöveg
• túl gyors, nem életszerű linkszaporodás
• spam oldalak, spamblogok, spam hozzászólások alkalmazása
• link-piramis építése
• körbelinkelés (a linket küldő oldalak mind egymást is linkelik)
• túl sok link elhelyezése az oldalanként ismétlődő láblécben
• túl sok linkcsere (oda-vissza linkelés) idegen oldalakkal

Azt tehát elég sokan tudni vélik, melyek a kerülendő eljárások. Bár szerintem sok esetben itt is inkább csak valószínűsítésekről van szó, semmint bizonyosságról, és ha ebben-abban még biztosak is lehetünk, akkor is: ki mondja meg, hogy mondjuk 50-60 link-katalógusban való szereplés még megengedett-e és csak százas nagyságrendeknél kell büntetéstől tartanunk,  vagy már akár 15-20 ilyen szereplés is vonhat maga után szankciót. Hol végződnek a valóban szakmai linkgyűjtemények (ezekben szerepelni állítólag nem tilos) és hol kezdődnek a már kerülendő „gagyik”, meddig terjed a tematikus megfeleltetés, egy taxis oldal szerepelhet-e például egy bulizós linkgyűjteményben azon az alapon, hogy sokan taxival jönnek haza hajnalban a bulikból. Vagy: mi számít spam-oldalnak, spam-blognak, s mitől spam a spam? Melyek a linkfarm határai, 100 link, 1000 link?

S ha még ezekre a kérdésekre sem tud senki megnyugtató választ adni, ha ekkora a bizonytalanság a tiltott, kerülendő módszerek terén, akkor ki merné megnevezni a Google számára éppen hogy kívánatos honlapoptimalizálási módszereket?

Nos, egy-egy eljárás konkrét ajánlását most én sem kockáztatnám meg, de egy általános megállapításra vállalkozom. Éspedig:

A Google Pingvin algoritmusok érvénybe lépése óta csakis a tartalmi alapú keresőoptimalizálás módszerei célravezetően.

Számos ilyen eljárást ismerek és legtöbbjüket évek óta alkalmazom – az általam optimalizált oldalak éppen ezért nem is szenvedtek kárt a Pingvinek szárnycsapásaitól, ellenkezőleg: inkább előre kerültek azon a réven, hogy a konkurens oldalak alább estek.

A tartalmi alapú Google optimalizálás lényege egyedi szövegek létrehozásában és a szövegösszefüggésekre alapuló kreatív linképítésben ragadható meg.

Ebbe a módszerbe bőven beleillik mindaz, amit a kreatív linképítés egyéni stratégiáit ismertető bejegyzésemben összefoglaltam.